Lázat okozhatnak fertőzések, biológiai anyagok, szövetkárosodás, a rosszindulatú betegségek, védőoltások, gyógyszerek, a hormonális és az anyagcsere-betegségek, valamint ismeretlen vagy nem tisztázott állapotok. A lázat legegyszerűbben úgy képzelhetjük el, hogy szervezetünkben valaki felcsavarja a “termosztátot”, ennek következtében növekszik a hőtermelés és csökken a hőleadás, emelkedik a testhőmérséklet. A láz kezdetén normális hőmérséklet mellett növekedni kezd a hőtermelés (általában didergéssel együtt) és gátlódik a hőleadás. Ezt jelzi a kéz és láb bőrének elfehéredése, lehűlése, mivel érszűkület alakul ki. A láz maximumán új egyensúly áll be a hőtermelés és hőleadás között, így a testhőmérséklet egy magasabb értéken normalizálódik. A láztalanodást fokozott melegérzés vezeti be, értágulat, a bőr melegedése és verejtékezés alakul ki. A hőmérséklet emelkedésének mértéke szerinti csoportok:
- 37,1-38 ◦C – hőemelkedés
- 38-39 ◦C – mérsékelt láz
- 39-40,5 ◦C – magas láz
- 40,5< – hiperpirexia: idegrendszeri károsodást okozhat és külön kezelést igényel.
A szervezet védekezőrendszere 37,5 fok körül a legaktívabb. Ezért a mérsékelt, a szervezetet nem túlságosan terhelő láz csillapítása felesleges. Kivételt képeznek ez alól a szabály alól a gyermekek, a cukorbetegek, a lázgörcsre érzékeny idős, beteg emberek, labilis keringésű, legyengült, sorvadt betegek, agyi organikus betegségben szenvedők és a terhesek. Náluk még a mérsékelt lázat is gondosan csillapítani kell! Magas láz esetén azonban túlságosan emelkedik az oxigénigény, ami nagy terhet ró a keringésre, a szívre. A szervezet energiaraktárai kiürülnek, testünk legyengül. Ezért a magas lázat minden esetben csillapítani kell!
